A filozófia győzelme 2000 év múltán
L. Ron Hubbard írása

L. Ron Hubbard „A filozófia győzelme 2000 év múltán” című meghatározó írásában rámutat, hogy a Szcientológia milyen helyet foglal el a filozófiában. 1966. február végén írta azok elismeréseként, akikre a Dianetika és Szcientológia jogos előfutáraiként tekintett, egészen pontosan a görög filozófusokra: Arisztotelészre, Szókratészre, Platónra és Eukleidészre.

A filozófia nem halt meg az ókori Görögországgal.

Azoknak az időknek a természetfilozófiájából jött létre a tudomány.

A króm és a fém, az autók, a repülőgépek, az atombomba és még a műholdak csodái is a görög filozófia szilárd alapjában gyökereznek.

De Szókratész, Arisztotelész, Eukleidész, Thalész, Hérakleitosz, Parmenidész, Démokritosz, Püthagorasz, Platón és a többiek nem azért tárták tudásukat a világ elé, hogy azt anyagi dolgok létrehozására használják.

Bár ezek a nagyszerű dolgok a görög gondolkodásból és matematikából fejlődtek ki, a filozófia nagyjai úgy gondolták, hogy kudarcot vallottak.

Bár ezek a nagyszerű dolgok a görög gondolkodásból és matematikából fejlődtek ki, a filozófia nagyjai úgy gondolták, hogy kudarcot vallottak.

És így is volt. Egészen mostanáig.

És így is volt. Egészen mostanáig.

Ugyanis filozófiai céljuk az volt, hogy megértsék az Ember szellemét és az univerzumhoz való viszonyát. Ezzel kapcsolatban pedig csupán találgatni tudtak. Sohasem bizonyították be meggyőződésüket, amely szerint az Ember egy húsba öltöztetett szellem, csak ragaszkodni tudtak hozzá.

Így aztán alámerültek a babona tengerében, amely a sötét középkorban elöntötte a világot.

Miért vallottak kudarcot? Szükségük lett volna a magas szintű matematikára és elektronikára, amely több mint kétezer évvel később kifejleszthette volna a filozófiájukat.

Ezeket kifejlesztették. De más célokra használták őket, mint amire szánták, és az Ember hátat fordított az ő magasröptű álmaiknak, miközben repülőgépeket épített, hogy városokat bombázhasson, és atombombákat, hogy elpusztítsa az emberiséget, amit soha senki nem értett meg.

Egészen a Szcientológiáig.

És a Szcientológiában a görög filozófia céljai újra életre kelnek.

A tudományok modern vívmányait felhasználva lehetővé vált az alapproblémák ismételt megközelítése: Mi az Ember? Milyen az univerzumhoz való viszonya? Mi az Univerzum?

Egyharmad évszázad gondos kutatása és vizsgálódása után a Szcientológia a tudomány igazságával tud választ adni ezekre a kérdésekre, és bizonyítani tudja a válaszokat.

Ez elég meghökkentő.

Korunkban olyan messzire eltávolodtunk Thalész, Hérakleitosz, Parmenidész és Démokritosz szellemétől, hogy már majdnem el is felejtettük, mit próbáltak felfedezni. De ha a több mint kétezer éve végzett munkájuk írásos anyagaihoz fordulunk, akkor látni fogjuk, hogy mi is volt az.

Azt akarták, hogy az Ember tudjon. Nem vallottak kudarcot. Lefektettek az ókori görögök számára egy szilárd alapot, amelyre építeni lehetett. És több mint kétezer évvel később biztosítani tudjuk az összes bizonyítékot, amelyre szükségük van.

És ez a bizonyíték, ennek igazságai, és az ebben rejlő nagyszerű képesség az egyén és az egész emberiség jobbá tételére ma a Szcientológiában befejezett munka.

Elértük a csillagot, amelyet ők láttak. És mi tudjuk, hogy mi az. Akkor ismeri meg valaki az értékét, amikor szcientológussá válik, olyan lénnyé, aki megismerte önmagát, az életet és az univerzumot, és segíteni tud a körülötte levőknek, hogy ők is elérjék a csillagokat.